Tomi Falcsik
Tomi Falcsik
2020. szeptember 18. 02:54

Helsinki: az ombudsman lépjen fel a transzneműek védelmében!

A transznemű és az interszex emberek helyzete borzasztóan nehéz Magyarországon. Ennek pedig most elsősorban nem a társadalmi kirekesztettség az oka, hanem a kormány kicsinyes hozzáállása.

Semjén Zsolt, Magyarország miniszterelnök-helyettese még március 31-én, a járványhelyzet elleni védekezésre hivatkozva, az éj leple alatt benyújtott egy törvényjavaslatot, amelynek a 33-as paragrafusa tulajdonképpen betiltotta a transzneműek számára nemük jogi elismerését és nevük megváltoztatását.

Március 31. egyébként a Transznemű Láthatóság Napja.

A salátatörvény-javaslat 33. paragrafusa tartalmazott egy hatalmas furcsaságot: a személyi okmányainkban a „nem” rubrikát „születési nemre” változtatnák.

Azon túl, hogy ennek járványügyileg haszna nincs, ráadásul korábban már az Alkotmánybíróság is kimondta, hogy a nem jogi megváltoztatása alapjog, még az interszex emberek életét is teljesen ellehetetlenítené.

Nem mintha egyébként a törvénytervezet benyújtásáig egyszerűen ment volna a nem- és névváltoztatás. Az EMMI ugyanis évek óta szüneteltette az eljárást, adatvédelmi okokra hivatkozva.

Nem meglepő módón, a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság 2020 februári döntése, hogy a Kormányhivatalnak érdemben kellett volna vizsgálnia a nem- és névváltoztatására vonatkozó kérelmeket az Alkotmánybíróság döntésével volt egybehangzó.

Persze azóta rengeteg víz lefolyt a Dunán, az ellenzék néha nagyon jó érvekkel, néha pedig eléggé sután szólalt fel a harminchármas ellen, ez — szokás szerint — azonban úgy tűnt, nem érdekeli a kormányt.

Az ENSZ már a salátatörvény-tervezet beadása után két héttel felszólította a magyar kormányt a 33-as törlésére, pár napra rá pedig az Európai Parlament szavazott meg egyértelmű többséggel egy állásfoglalást, amely elítéli a tervezetet.

Sokan tiltakoztak, mégis, nagyjából egy hónappal később az országgyűlés a fideszes kétharmaddal végül megszavazta a T/9934-es salátatörvényt.

Ez pedig úgy tiltotta be Magyarországon a jogi nemváltást, hogy azzal az emberek 70%-ának azelőtt sem volt problémája.

A Magyar Helsinki Bizottság most kérelmet nyújtott be az alapvető jogok biztosához. Azt kérik Kozma Ákostól, hogy indítványozza az Alkotmánybíróságnál a 33-as paragrafus megsemmisítését.

„Ezek az igazságtalan szabályok súlyosan sértik a transznemű emberek emberi méltóságát és magánélethez való jogát.”

— áll a Magyar Helsinki Bizottság közleményében.

A közlemény kitér arra, hogy a kormány a mai napig nem tárta elő annak alkotmányos indokát, hogy mégis mi szükség volt a transz és interszex emberekéletét megkeserítő harminchármas paragrafusra.

„Nem csoda, hiszen ennek nincsen semmilyen értelmes magyarázata, csakis önző és embertelen politikai indoka. A Magyar Helsinki Bizottság számára jogi és morális alapon is elfogadhatatlan egy eleve nehéz helyzetben lévő kisebbség további sanyargatása.”

— fogamaz a közlemény.

A Magyar Helsinki Bizottság szerint nem férhet kétség ahhoz, hogy az alapvető jogok biztosának vizsgálatot kell indítania, és indítványoznia kell az Alkotmánybíróságnál a 33-as cikk megsemmisítését, továbbá annak kimondását, hogy az Országgyűlésnek törvényt kell alkotnia a transznemű személyek nemének és nevének jogi elismeréséről.

A transzneműek emberi méltósághoz való joga sérül azzal, hogy egy állami nyilvántartás arra kényszeríti őket, hogy a valós személyiségükkel ellentétes nemmel és névvel éljenek. Ez egyébként azon túl, hogy mérhetetlenül megalázó, akár veszélybe is sodorhatja őket olyan esetekben, amikor például okmányaikkal azonosítaniuk kell magukat.

A Magyar Helsinki Bizottság ombudsmannak írt levele ezen a linken érhető el.

A címlapkép illusztráció, a 2019. november 23-i első magyar transz Pride-on készült. Fotó: Bankó Gábor


Szólj hozzá
facebookon!

Szólj hozzá
facebookon!