Tomi Falcsik
Tomi Falcsik
2020. február 26. 13:11

Nem- és névváltoztatás: a Kormányhivatal nem szabotálhat tovább

Transznemű emberek életét megkeserítő jogvita végére tett pontot a Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság. Megállapította ugyanis, hogy a Kormányhivatalának érdemben kell vizsgálnia a nem- és névváltoztatására vonatkozó kérelmeket — adta hírül közleményében a Háttér Társaság.

Amíg más helyeken öt perc alatt megvan, addig Magyarországon a transznemű emberek nemének jogi elismerésére és névváltoztatására vonatkozó eljárása 2014-ig nem, azóta pedig csak igen általánosan volt szabályozva Magyarországon és a hosszú folyamat eredménytelenül zárult.

A 2000-es évek eleje óta működött ugyan egy a szokásjogon alapuló eljárás, erről a Transvanilla Transznemű Egyesület panaszát követően az alapvető jogok biztosa 2016 szeptemberében megállapította, hogy alapjogokat sért, ugyanis az eljárást jogszabályban részletesen kell szabályozni.

A 2014-es jogszabályt az eljárásban résztvevő állami szervek, mint Budapest Főváros Kormányhivatala, az Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) vagy az anyakönyvvezetők mind eltérően értelmezték.

A kormányhivatal az EMMI-től várt egészségügyi szakvéleményt, ám az EMMI szerint ilyen szakvélemény kiadására a Minisztérium nem jogosult, sőt nincs is szükség a pszichiáter, pszichológus, urológus és nőgyógyász szakemberek által kiadott szakvélemények további véleményeztetésére.

Az EMMI szerint hatáskör hiányában a kérelmezők egészségügyi adatainak megismerésére nem jogosult, így az iratokat az EU adatvédelmi rendeletére (GDPR) hivatkozva elbírálás nélkül visszaküldte a Kormányhivatalnak.

A Kormányhivatal szerint a kérelmek érdemi elbírálására a helyi anyakönyvvezetők rendelkeznek hatáskörrel, ők csak „postásként” járnak el az eljárásban. Az anyakönyvvezetők viszont arra hivatkoztak, hogy ők csak a Kormányhivatal értesítése alapján jogosultak a nem- és névváltozás tényét bejegyezni.

a kérelem
Az amerikai Michigan államban egy pársoros kérelem kitöltésével, nagyjából öt perc alatt javíthatják a vezetői engedélyükön szereplő nemüket a kérelmezők. A képen ez az űrlap szerepel.| Fotó: QUEERLIFE.CO/ Tomi Falcsik

Zavaros?

Röviden összefoglalva: Ha benyújtott valaki egy kérvényt nemének és nevének megváltoztatására, az egyik hivatal a másikra mutogatva várt olyan válaszokra, amelyekre egyébként nem is lett volna szükség.

A helyzet jogi rendezését nehezítette, hogy a Kormányhivatal sem elfogadni, sem elutasítani nem volt hajlandó a kérelmeket, az új eljárásrend kidolgozásáig jogellenesen türelmet kérő tájékoztató levelek kibocsátásával húzták az eljárást.

2018 májusa óta Magyarországon a transznemű emberek nem tudnak a nemüknek megfelelő azonosító okmányokhoz jutni.

Ezt elégelte meg egy a Háttér ügyvédje által képviselt húszéves, transznemű nő, aki rávette a Kormányhivatalt: ha már érdemben nem is bírálják el az ügyét, legalább továbbítsák azt a helyi anyakönyvvezetőnek. Az anyakönyvvezető – a Kormányhivatal „értesítése” hiányában – a kérelmet határozattal elutasította, így megnyílt a bírósági felülvizsgálat lehetősége.

Jogom van a nemhez, jogom van a nevemhez feliratú transzparens a tüntetésen
Jogom van a nemhez, jogom van a nevemhez feliratú transzparens a 2019. november 23-i tüntetésén
Fotó: Bankó Gábor

A Pécsi Közigazgatási és Munkaügyi Bíróság a héten meghozott ítéletében az Alkotmánybíróság joggyakorlatára hivatkozva megállapította: a névváltoztatás a transzszexuális emberek számára alapvető jog.

Igaz ugyan, hogy a vonatkozó jogi szabályozás nem kellően részletes, de „a jogi szabályozatlanság nem vezethet alapvető jog érvényesülésének meghiúsulásához”. A Bíróság a vonatkozó rendelkezések nyelvtani-logikai elemzésével megállapította, hogy a kérelmek érdemi elbírálására Budapest Főváros Kormányhivatala jogosult és köteles.

A Kormányhivatal vagy dönt a benyújtott egészségügyi szakvélemények alapján, vagy igazságügyi szakértőt rendel ki.

A Kormányhivatal eddigi joggyakorlata, vagyis a kérelmek elbírálásának felfüggesztése vagy a kérelmek helyi anyakönyvvezetőhöz továbbítása jogellenes.

A döntés jogerős, fellebbezéssel nem, csak rendkívüli perorvoslattal támadható meg, ennek azonban halasztó hatálya nincsen.

„Egy transznemű életében elengedhetetlen a nem- és névváltoztatás, ez az első lépés szinte mindenhez”

— kommentálta a bíróság döntését a kérelmező transznemű nő, majd hozzátette, „Senkinek nem kívánom azt a fájdalmat, amin át kellett mennem. Gyakorlatilag az életemet lehetetlenítette el a hatóságok időhúzása. Nem mertem már az orvoshoz sem elmenni, nehogy a rendelőben egy olyan nevet halljak, ami igazából soha nem volt az enyém. Nem mertem bemenni a dohányboltba venni egy vizet, nehogy elkérjék a személyim. A nem- és névváltoztatás számomra tiszta lapot, az élet egy új szakaszát jelenti, hogy hivatalosan is az lehessek, aki mindig is voltam.”

„2018 óta a kormányzat mondvacsinált okokkal korlátozta a transznemű embereket alapvető jogaik gyakorlásában. Üdvözöljük, hogy most a bíróság is egyértelműen megállapította, ez a gyakorlat jogszerűtlen.”

— mondta el Dombos Tamás, a Háttér Társaság ügyvivője.

A Háttér Társaság arra biztatja azokat a transz embereket, akik korábban már benyújtották a Kormányhivatalnak kérelmüket, hogy a bírósági döntésre hivatkozva kérjék kérelmük érdemi elbírálását, akik pedig eddig a jogi bizonytalanság miatt nem nyújtották be kérelmüket, minél hamarabb éljenek a most megnyílt lehetőséggel.

Címlapkép: Tüntetés a transznemű emberek jogaiért 2019. november 23-án | fotó: Bankó Gábor


Szólj hozzá
facebookon!

Szólj hozzá
facebookon!