Nagy Konstantin
Nagy Konstantin
2018. október 3. 18:14

Miért legyél hímringyó? Interjú egy escorttal

Tabu. Nem beszélünk róla, sőt, amikor beszélünk róla, akkor csak lenézzük őket. Az eszkortokat. Az eszkortokat, akikről nem tudunk semmi, csak azt, hogy pénzért (?) dolgokat csinálnak a kuncsaftjaikkal. Egy volt eszkorttal készítettem interjút, hogy te, a minden iránt is érdeklődő, nyitott olvasó beleláss a kőkemény kurvaéletbe.

Interjúalanyunk nevét és a történetben a szereplőkét az azonosíthatóság miatt megváltoztattuk.

Koszta: – Hogy szeretsz hivatkozni erre a munkára? Prostituált, hímringyó, férfikurva… vagy mi voltál te?

Béla: – Hivatalosan escortnak voltam bejelentve – a magyar államnál, ugye… (nem). Tehát amikor valaki szóba hozta, akkor azt mondtam, hogy escort. Gyakorlatilag ez ugyanazt jelenti, mint a kurva, csak egy férfit lekurvázni társadalmilag nem elfogadott. Ha bárki megkérdezett, én escortként hivatkoztam magamra.

Meg ugye az escortnak tágabb a munkaköre. Egy escort lehet szex nélkül is, mondjuk megy és fizetik, mert jól néz ki és elmegy eseményekre, hajókörutakra. Nem is szexelnek, csak mutogatja magát, hogy “szép vagyok és fiatal és tök jó”. Közben meg ott van a nyugdíj felé haladó bankár bácsi, aki nem tud megengedni magának mást. Ez annyira nem vonzott, meg annyira nem néztem ki jól. Én úgy voltam vele, hogy ez is escort, de én azért céltudatosan egy dologra mentem… Azt kamatoztassuk, amiben jók vagyunk.

Koszta: Teljesen világos. Miért vállaltad ezt az interjút?

Béla: – Mert megkértél rá.

(…)

Koszta: – Miért vágtál bele ebbe a melóba?

Béla: – Életkezdeti válságban voltam épp. Rájöttem, hogy nem szeretném azt a munkát csinálni, amit csináltam. Felmondtam a munkahelyemen és otthagytam az egyetemet. Utóbbit azért csináltam, hogy azt csinálhassam, amit szeretek és ez nem jött be.

Akkoriban édesanyámmal laktam, bátyám már elköltözött (közben örökölt egy saját lakást nagyapámtól). Volt egy lehetőségünk bátyámmal, hogy ingyen kimehettünk Izraelbe 10 napra a Taglit programmal. Ez még a zsidónak is megéri. Google it, bitch.

Erre kimentünk és amikor hazajöttünk, anyám otthagyott, kiköltözött a pasijához. Otthon hagyta a két macskát, akiket a 10 nap alatt nem etett és takarított, ezért tiszta macskahúgy szagú volt az egész lakás. Én pont otthagytam az egyetemet és úgy voltam vele, hogy a nyarat otthon töltöm anyukám eddig is ellátó szoknyája mögé bújva, de ez nem így lett. Ezzel semmi probléma nem lett volna, ha kijelenti egy két hónappal korábban, de nem volt ilyen bejelentés.

Amikor felhívtam, elmesélte, hogy leköltözött a pasijához Törökbálintra, én meg boldoguljak, ahogy tudok. Nem volt olyan szar a szituáció, a lakás fenntartását továbbra is fizette – ez a saját lakása volt – szóval nem volt lakbér, meg ilyenek. Rezsit és telefonköltségeim fizette, ez szintjén nem volt probléma.

De felmerült, hogy mit egyen az ember? Az, hogy elmegyek bulizni, szóba se került, de ruhát venni meg ilyenek… és a napi szintű megélhetés problémát jelentett. Arról nem is beszélve, hogy akkoriban eléggé masszívan drogfüggő voltam.

Koszta: – Szóval meló, egyetem, anyád ugrott és nem volt pénzed kajára, bulikra és drogokra.

Béla: – Igazából többet költöttem drogra és piára, mint ételre, de azért arra is kellett a pénz. Úgy voltam vele, hogy mivel semmi félretett pénzem nem volt, ezért el kell kezdenem valamit. Felregisztráltam korábban már, olyan másfél évvel ezelőtt Grinderen, Romeo-n, meg ezekhez hasonlókon – mondjuk ez a kettő az, amiknek értelme is volt…

Illusztráció
Illusztráció: Ilyen a planetromeo.com HUNQZ oldala

Béla: – Romeonak volt egy escort részlege és nekem volt egy korábbi ismerősöm, aki ebből élt. A kábítószer, nah… speed kapcsán ismertem meg. Vele kristályoztam először… és utoljára. Ő egy biszex csávó volt, aki a Rózsák terén lakott – bár valószínűleg még mindig ott lakik. Félig arab és félig cigány, szóval jól volt megáldva. Na hát vele gyakran összefutottunk. Én nem fizettem nyilván neki, mert hobbi szinten ismerkedett olyanokkal, akik tetszettek neki. Igazából nem ismerkedett, mert volt barátnője, csak kellett neki valaki, akivel ellehet és drogozhat. Gyakran jártam át hozzá, igazából a végén már semmi szexualitás nem volt, csak masszívan szívtunk 2 napon keresztül. Alapvetően methet szívtunk és közben segítséget kértem tőle, hogy hogyan kell ezt elkezdeni. Segített profilt regisztrálni, meg hasonlók. Gyakorlatilag kollégák lettünk. Szóval így kezdődött ez az egész.

Voltak normális barátaim is akkoriban, akik próbáltak segíteni, hoztak ételt, stb. Szóval ez nem úgy volt, hogy “Nincs itthon senki? Akkor felregisztrálok és kurva leszek!”. A normális barátaim próbáltak segíteni, munkát szerezni, ösztönözni, hogy adjak be életrajzokat, éljek normális, tisztességes hétköznapi életet… de ez egyszerűen nem ment. A legcsábítóbb egy pizzériában pénztáros meló lett volna, de úgy voltam vele, hogy nem. Meg hát azt az egy hónapot is ki kellett volna bírni, amíg kapsz fizetést.

Koszta: – Az escortozásnál nagy előny, hogy azonnal megkapod a pénzt.

– Igen, azonnal. És hát azért ez minimum 3000-5000 forint volt. Még akkor is, ha abszolút nem volt semmi szexuális, egy masszázs is 3000 forint, amiből már 2 napig meg tudsz lenni, amiben a drog is benne van. Én én csak speedeztem.

Koszta: – Egy gramm spuri és egy kiló kenyér?

Béla: – Hát kenyeret nem ettem… Igazából nem ettem semmit. Ja igen, akkor fogytam le 78 kilóra. Na mindegy. Szerintem ezzel egészen kiveséztük ezt a kérdést.

Koszta: – Mondhatni. Meddig voltál a szakmában?

Béla: – 2015 július közepétől 2016 januárjáig.

Koszta: – Ez durván fél év.

Béla: – Ja, fél év vagy 7 hónap. Nagyjából.

Koszta: – Egy ilyen meló után rá illik kérdezni, hogy mi a HIV státuszod.

Béla: – Őszinte leszek, nem tudom.

HIV szűrésen 4-5 éve voltam, akkor még negatív volt, de akkoriban még alig volt szexuális életem.

Nem tudom, hogy mi a státuszom, de nagyon el kéne mennem. Ez jelenleg Schrödinger-HIV, amíg nem nézed meg, lehet pozitív és negatív is.

Koszta: – Hogyan védekeztél?

Béla. – Tablettával. Feldugtam magamnak és reménykedtem, hogy feloldik a belemben. Na jó, nem viccelek. Nyilván orál kivételével mindig védekeztünk. Orálnál ez nem opció, ne haragudj, de nem szopok gumit. Lenyelem a gecit és nem szopok gumit, bocs. Análnál mindig védekeztem, kivétel amikor volt valaki, akivel már nagyon sokszor összefutottunk és felhívott magához. Vele a végén már igazából nem. De ő megbízható volt. Random ismeretlenekkel gumi nélkül nyilván nem vállaltam.

Koszta: – Világos, világos.

Béla: – Civilként igen, de az…

Koszta: – …más kérdés. — töröm meg a hosszú szünetet.

Béla: – Igen!

Koszta: –  Mennyi ügyfeled volt hetente?

Béla: – passz, ezt nagyon nehéz összeszámolni… maradjunk annyinál, hogy akkor jobban kerestem egy hét alatt, mint most 2 év alatt. Ez úgy nézett ki, nagyon furán, hogy gyakorlatilag regisztráció után azonnal jött 2 és utána csak több.

Volt olyan, hogy 2-3 napig nem volt senki. Akkor még csak Romeon voltam fenn, aztán találtam ezt az eropolis nevű oldalt.

Koszta: – Áh, csodálatos oldal.

Béla: – Ott lehet webkamerázni. És mivel nekem gyönyörű szép, enyhén beesett, riadt boci szemem, vékony arcom, sovány alakom volt, ezért arattam. Nem is tudom, hogy hogy hívják ott a kurva részleget…

Koszta: – Türelmi zóna! Áh, azt én is csináltam.

Béla: – Na, szóval ott csak beléptem és elég volt annyit mondanom, hogy “Hi boys” és rögtön hárman írtak. Amikor ezt megtaláltam, onnantól kezdve minden egyes este volt. Nem volt olyan, hogy én akartam volna és nem találtam valakit, ha másra nem is, egy szopásra.

Koszta: – Milyen érzés volt érzelmileg az első?

Béla: – Az első tök jó volt. Érzelmileg sosem viselt meg, én ezt abszolút szociopataként tudtam kezelni, érzelmileg sosem viselt meg. Volt olyan, hogy a partnerem olyan retek szar volt, hogy én azt mondtam, “Ne haragudj, ezt inkább hagyjuk.” De az első kifejezetten jó pasi volt, jó teste volt és jó farka, szóval úgy voltam magamban, “Gyerekek, ez tiszta jó.”. Egyébként egy kezemen meg tudom számolni, hogy hány olyan volt, akire azt mondtam volna, hogy még egyszer ezzel nem, mert annyira fos volt. És nem azért mert igénytelen vagyok… jó mondjuk kicsit az is vagyok ilyen téren…

Az, hogy valakivel lefekszel és az, hogy valakivel “Pokémonoztok”… az teljesen más.

Koszta: – Az eredeti kérdéshez visszakanyarodva… körülbelül napi egy?

Béla: – Igen, az mindig megvolt. A rekordom az napi 5 volt.

Koszta: – Volt számlálód?

Béla: – Hogyne, sorszámot is lehetett húzni! Ötvenketteskeeee, ön a következő!

Koszta: – Úgy értem, hogy hány ügyfeled lehetett összesen?

Béla: – Ez nehéz kérdés, mert főleg azokra mentem rá, akik többször jöttek. Szóval nem mondhatom azt, hogy félévig napi 1. Volt olyan, aki párkapcsolatot akart tőlem, de olyan szánalmas volt… főleg azért, mert egy kurvával akart párkapcsolatot.

50 felett volt, az biztos. A 100-at is meg merem kockáztatni, de azért az durva lenne.

Koszta: – 50 és 100 közt, de közelebb a 100-hoz?

Béla: – Hát… fasz tudja.

Koszta: – Meg a segglyuk. 😏

Béla: – Nehéz erre visszaemlékezni.

Koszta: – Jó, ne firtassuk. Miket kértek általában? Említetted, hogy különböző árazások voltak.

Béla: – Alapvetően úgy nézett ki a profilom, hogy 3000-ért masszírozok, 5000-ért szopok és 10 000-ért dughatnak is. A leggyakoribb a masszírozással összekötött szopás volt, amiért 6000 forintot kértem, mert egy zsidó vagyok.

A masszázs nálam úgy nézett ki, hogy egy fél órán keresztül nyomkodtam. Állítólag jó voltam, de azt sosem tudom meg biztosra, hogy ezt azért mondták-e, mert fizettek érte és nyilván nem mondják, hogy szar volt-e. A másik pedig az, hogy kíváncsiak voltak, hogy Happy End lesz-e a vége és a masszázs nem is érdekelte őket.

Olyan nem volt, hogy valaki extrém pisiszexet vagy ilyesmit kért volna vagy állatos szexet… Hála az Istennek.

Koszta: – Kikötözős?

Béla: – Sajnos nem. Meg én még többest akartam, az majdnem összejött. Két-hárman akartak és mondtam nekik, hogy csoportos kedvezményt adok, csak gyertek-gyertek. Folyamatosan drogoztam és ezért ezt bulinak fogtam fel. Gyertek csak és minél több fasz, annál jobb és még pénzt is kapok! Hát ez még jobb! De ha még nem is kapok érte, akkor is belemegyek.

Sajnos ez nem jött össze, pedig nagyon vicces lett volna.

Illusztráció
QUEERLIFE.CO/ | Illusztráció: A minőségi, drága ruhákért keményen meg kell dolgozni

Koszta: – Mit nem teljesítettél?

Béla: – Elvárásokat. Édesanyám elvárásait főleg! Igazából nem volt olyan, amibe ne mentem volna bele, mert általában nem kértek olyat. Nyilván a párkapcsolatba nem mentem bele, mert az megfizethetetlen.

Koszta: – Hát… van az a pénz.

Béla: – Akkor mostantól az enyém vagy.

Koszta: – Jól van.

Béla: – Igazából nem volt olyan, amit ne teljesítettem volna…

Koszta: – Kellett aktívnak lenned?

Béla: – Nem, rögtön passzoltam az olyanokat. De az igazság az, hogy azt én nem is tudom. Egyszer próbáltam, de azt is olyannal, akivel 3 hónapig együtt voltunk. Egyszerűen ez nekem nem pálya.

Koszta: – Kellett extrém helyen csinálnod?

Béla: – Volt egy budai csávó, akihez többször is feljártam. Töménytelen mennyiségű kokainnal volt megáldva és egy iszonyat extrém villában lakott. Átlagos kinézetű volt, átlagos mindennel. Nem volt csúnya, de nem ismerném meg az utcán. Az alatta lévő szinten egy hatalmas elektronikai multivállalat magyarországi első embere volt. Azt nem tudtam, hogy mivel foglalkozott, de valószínűleg ő is ilyen kaliberű ember volt.

Ezt úgy kell elképzelni, hogy nagyobb volt a TV-je, mint a te ablakod.

– Szóval így TV-ztünk augusztus 20-án, én meg úgy voltam vele, hogy “helló”. Felmentem hozzá és az volt az első kérdése, hogy “Mit iszol?”, miközben vette elő a pezsgőket, aztán kérdezte, hogy mást szeretek-e. Elnevettem magam, ő megkérdezte, hogy “Speed?”, én pedig mondtam, hogy persze. Ezután vette elő kilószámra. Első este speedeztünk, ezért is nem tudtunk aludni, meg nem is állt fel neki rendesen (azért jól elszórakoztunk így is). Meg rendesen jó rush volt nála… uh… holland volt. Vissza akarok most menni hozzá.

Koszta: – Extrém hely alatt inkább azt értettem, hogy budai vár tetején, vagy ilyesmi…

Béla: – Az extrém hely úgy kapcsolódik hozzá, hogy ennek a háznak volt egy uszodája, ahol este 10-11 körül az uszoda mosdójában csináltuk.

Koszta: – Akkor ez egy afféle luxus társasház?

Béla: – Igen, annak az uszodájának a medencéjének a partján, meg a WC-ben. Extrém helyen csináltam már, de nem pénzért. A fizetős ügyfelek általában…

Koszta: – …a diszkréció. — segítem ki a válasszal

Béla: – Igen! Vagy felmentek a lakásomra vagy én mentem hozzájuk. A diszkréció fontos, persze. Sose értettem, de ez van.

Koszta: – Milyen idős volt a legidősebb és a legfiatalabb?

Béla: – 30 alatt alig vállaltam, valahogy az idősebbekhez vonzódom. A 30 alattiak nem érzelmileg érettek hozzám. A legidősebb volt szerintem 60+ is. Rettenetes volt.

Koszta: – Ez benne volt az 5-ben?

Béla: – Igen, ez benne volt az egy kezemen megszámolhatóban. Átlagban 30 és 60 közt volt, de közelebb a harminchoz. 45-re raknám talán az átlagot. Mondjuk sosem kértem személyigazolványt és nagyon rossz vagyok kormeghatározásban.

Koszta: – Az elmondható, hogy Romeon és eropolis-on szereztél elsősorban kuncsaftokat. Voltál még máshol is fenn?

Béla: – Piroslámpa.hu-n. Életem egyik legaranyosabb beszélgetése ott zajlott. Egy zavarba esett férfi felhívott telefonon, hogy látja a leírásomban, hogy beszélek franciául. A főnökének keresett valakit, de közben mindig kihangsúlyozta, hogy ő nem meleg. Nem tudott válaszolni nekem semmire, hogy aktív vagy passzív-e. Mert ha mondjuk találkozunk és ő is passzív, akkor egymásnak pucsítunk? Azért az nem menő. Aztán végül kiderült, hogy aktívat keresne inkább, de ezt nagyon nehéz volt kideríteni, mert mindenre az volt a válasza, hogy ő nem meleg és nem tudja.

És nagyjából ennyi volt a Piroslámpa.hu.

Koszta: – Jártál lakásra vagy szaunába?

Béla: – Lakásra rendszeresen, szaunába igen, de nem mint escort. Általában hozzám jöttek, mert nagy előny volt, hogy volt saját helyem. Legalább 60% ott zajlott.

Koszta: – Ez neked is kényelmesebb is volt. Hatóságokkal volt bajod?

Béla: – Áh, nem. A rendőrök mindig fizettek rendesen. Talpig becsületes rendőrökkel találkoztam csak. Nem értem, hogy miért képeznek külön kategóriát.

Koszta: – Most jönnek az elméleti kérdések.

Béla: – Áh, esszé kérdések.

Koszta: – Kifejtősek. Szerinted nagyobb a HIV pozitívak aránya azok közt, akik vállalják gumi nélkül?

Béla: – Mármint kinél? Azoknál, akik rendszeresen vérszerződést kötnek minden közösülésnél nyilván nem.

Koszta: – De csak a csökkenő Hold alatt egy pentagramma közepén állva. — dobom be mentő jelleggel a szarkasztikus kérdést

Béla: – Nyilván!

Koszta: – Szerinted nagyobb a HIV pozitívak aránya azok közt, akik ilyesmivel foglalkoznak?

Béla: – Nem feltétlenül. Szerintem igen, de ez nem törvényszerű. Sose kérdeztem mondjuk senkit ezzel kapcsolatban.

Koszta: – Szerinted mások miért kezdenek ilyen melóba?

Béla: – Valószínűleg azért, mert könnyű. Ez egy olyan meló volt nekem, amit szerettem csinálni és volt pénzt is kaptam érte. Nem kellett hozzá semmi tapasztalat és semmi kapcsolat. Nem az volt, hogy csak úgy kezdheted el, ha valaki beajánl. Ha nem vagy ótvar csúnya, nem vagy nagyon-nagyon visszataszító, minimális higiéniádra odafigyelsz, akkor simán össze tud jönni egy megélhetés. Ha fenn tudod tartani a lakást ezen felül, akkor még jobb. Ebben kurva nagy mázlim volt, legalább a lakás megvolt nekem. Nyilván megéri ez a meló, mert nagyon könnyű pénz. Ha szociopata vagy, mint én és ez téged nem visel meg… Nekem egyetlen egy álmatlan éjszakám se volt emiatt. Nem tekintettem ezt szégyennek, vagy ilyesmi.

Nyilván nem reklámozom, mert a társadalmi megítélése nem jó, de erre soha nem tekintettem foltként az életemben. Élveztem gyakorlatilag majdnem minden egyes percét (leszámítva azt a néhányat).

Igazából akkor voltam az egyik legboldogabb, mert kívánatosnak éreztem magam. “Basszus, fizettek azért, hogy velem legyenek. Ez tök jó!”. Én ezért vágtam bele, mindig is kíváncsi voltam rá és nagyon örültem, hogy ezt ki tudtam próbálni, mert egyébként az életem végéig itt motoszkált volna a fejemben. Még egyszer nem hiszem, hogy belemennék, mert jelenleg nincs rá szükségem, de azért vicces volt. Most nem szorulok rá, nem kell csinálnom.

Koszta: – Külföldön szerinted könnyebb ez a meló?

Béla: – Fogalmam nincs. Egy ismerősöm ki akart szervezni Németországba vagy Hollandiába, de egyből rávágtam, hogy nem vállalom. Megijedtem tőle. Valószínűleg én tudnék boldogulni külföldön is, mert azért beszélek nyelveken. Ha németbe vinnének ki, azt is megtanulnám egy fél év alatt.

Ha valaki nem ismeri a nyelveket, akkor neki nyilván nem könnyebb, de nem tudom igazából, hogy ott könnyebb-e. Az biztos, hogy ott többet kapsz érte. Ha úgy csinálod, hogy csak hétvégén kimész és itthon élsz, akkor megéri. Viszonylag kevés külföldi vendégem volt, ezt igazából egy kezemen meg tudom számolni, de rettenetesen sok pénzt adtak. 3-4x minimum, ez nekik aprópénz. Kint jobban keresel, de az élet is drágább. Szóval ha jól akarsz járni, itthonról jársz ki.

Koszta: – Érthető. Esetleg valami zárógondolat fogalmazódott meg benned, amit megosztanál olvasóinkkal?

Béla: – Work bitch. Stay in drugs, don’t do school. Azt tudnám javasolni, hogy ezt ki lehet próbálni. Ha valaki ezt tényleg ki akarja próbálni, akkor hajrá, csak figyeljenek oda. Csak óvatosan.

– Nem is attól, hogy nem kapsz-e el valamit. Én csak utólag gondoltam bele, hogy simán megcsinálhatták volna, hogy engem leütnek, kirabolnak és otthagynak. Rosszabb esetben a vesém is viszik. Nekem kurva nagy mázlim volt, hogy soha nem volt ilyen atrocitásom. Ilyenekre oda kell figyelni, de ha szeretnéd kipróbálni, akkor szerintem nyugodtan.

Koszta: – Akkor a cikk címe már az, hogy “Miért legyél hímringyó?”.

Béla: – Igen. “The perks of being a whore”

Koszta: – Úgy érted, escort.

Béla: – Persze. Bitch.

Koszta: – Köszönöm az interjút és a pezsgőt!

Béla: – Köszönöm, hogy itt lehettem.

Koszta: – Áh, még egy kérdés. *Columbo gif* Abba belementél volna, hogy felvegye valaki?

Béla: – Képek készültek. A telefonomon rajta is vannak a mai napig, azok nagyon jó képek lettek.

Koszta: – Hm… Muti!

Béla: – Mondjuk, miért ne… Híres ember nem tervezek lenni, kompromitáló felvételek valószínűleg nem fognak rólam készülni… és ha ki is derül, hogy buzi és kurva voltam, akkor gyerekek… én csak örülök neki, akkor jól néztem ki.

Itt véget is ért az interjú, most kedves olvasó irigykedhetsz, hogy megnéztem a képeket.

A cikkben szereplő képek csupán illusztrációk, az azokon látható modellek, termékek, márkák nem hozhatók összefüggésbe és nem állnak kapcsolatban interjúalanyunkkal.

Adalék: nem a HIV-fertőzés öl, hanem a tudatlanság. A státuszoddal tisztában lenni azért fontos, mert, ha negatív vagy, akkor szedhetsz PrEP-et, amivel elkerülheted a HIV fertőzést. Ha pozitív, akkor pedig a legfontosabb, hogy időben megkapd a kezelést, úgy nem fertőzöl tovább. A PrEP a QUEERLIFE.CO/ szívügye. A tabletta megfelelő szedésével megelőzheted a HIV fertőzést, még akkor is, ha nem védekezel óvszerrel.

PrEP infók:

Társoldalunk, PrEP információk

PREPER.HU

Felmerül a kérdés, hogy ha ilyen hatékonyan védi meg a szervezetet a HIV-fertőzés kialakulásától, akkor a PrEP-ben lévő két hatóanyag miért nem képes meggyógyítani a HIV-fertőzött embereket?* *Hiszen a PrEP-ben lévő hatóanyagokat alapvetően HIV-fertőzöttek kezelésére használják, csak rájöttek, hogy megelőzésre is kiváló, ezért kezdték megelőzésként, PrEP-ként használni.


Lájkolj minket
facebookon!

Lájkolj minket facebookon.