Ingyenes Revolut-Kártya - hirdetés
Ingyenes Revolut-Kártya - hirdetés
▲ hirdetés

Ezek pörögnek még


redblek
redblek
2019. augusztus 10. 17:51

Mi a T az LMBT-ben? (Frissítve: helyreigazítás)

A Szigeten rengeteg a #bulika, de mellette pregnáns témákkal foglalkozó, izgalmas beszélgetések is jutnak minden napra. A Magic Mirrorban délután ötkor indulnak a beszélgetések. Csütörtök pedig erős volt a téma: A transz láthatóság.

Helyreigazítás

A cikkben tévedésből hibásan fogalmaztunk, amikor Csikós Ádámról azt írtuk, hogy nőként született. Csikós Ádámot nőként anyakönyvezték, nemhelyreállító műtétjéről tévesen írtunk, mivel erről Ádám nem beszélt a pódiumon. Ádám arról beszélt, hogy új születési anyakönyvi bizonyítványát kapta meg egy éve. Szerkesztőségünk ezúton is elnézést kér a pontatlanságért.

2019. augusztus 15. — 20:54

A rendezvénysorozatot még Steiner Kristóf indította, majd a szervezést és a műsorvezetést átvette Kanicsár Ádám András, akivel rövid videóinterjút is láthattok ebben a cikkben.

Videók a cikk végén!

A pódiumon a műsorvezető mellett Novák Angéla előadóművész, Ördög Ivett transz aktivista, valamint Csikós Ádám LMBT aktivista beszélgetett.

mirror talks
Fotó: QUEERLIFE.CO/ Tomi Falcsik

Ivett elmesélte, hogy közelmúltban záródott le a tranzíciója, de a folyamatot elég későn ismerte fel magában. 37 évesen ismerte fel a helyzetet, és 2018. december óta él transz nőként.

“Úgy döntöttem, látható leszek és transz aktivistaként is működöm. Akinek előbújtam, mindenki mindig megkérdezte tőlem, hogy miért én vagyok az első transz ember, akit ismernek. A média szerintem nagyon félrereprezentálja a transzokat”

– nyitotta a beszélgetést Ivett, majd hozzátette:

“Azért döntöttem a láthatóságom mellett, mert szoftverfejlesztőként már elég sokan ismertek a szoftveresek között, sokat jártam konferenciára, és nem akartam ezt feladni és nulláról kezdeni a karrieremet. A legtöbb transz az átalakulásakor mindent felad: munkát, lakhelyet, de én máshogy döntöttem.”

Csikós Ádám 22 éves szociológus kutató gyakornok, transz férfi. Nőként született, de Születésekor nőként anyakönyvezték, de már nagyon korán férfiként azonosította magát, egy éve volt a nemátalakító műtéte egy éve kapta meg az új születési anyakönyvi bizonyítványát. Saját bevallása szerint nem csak transz, de időnként nembináris időszakok is vannak az életében.

“Nem igazán kedvelem a határozott nemi skatulyákat, pánszexuálisnak is tartom magam, nem fontos számomra egy kapcsolatban a másik fél neme. Alapvetően transz férfiként azonosítom magam. Születésemkor nő voltam, de férfiként azonosítom magam. Egy évvel ezelőtt volt a hivatalos nemi elismerésem, a papírjaim szerint végre valóban Ádám és férfi vagyok.”

Novák Angéla az elsők között volt Magyarországon, akik átestek a műtéten: mindez 2002-ben történt. 17 éves kora óta él lányként, és körülbelül azóta ismeri őt Magyarország. A korabeli médiaviszonyok mellett Angéla viszonylag ismert lett, felfigyelt rá a média, gyakorlatilag ő volt az első magyar transznemű, aki látszódott. Azóta is transzneműként éli az életét, folyamatosan jelen van a közéletben, társadalomban.

“Kicsit közszereplőnek is tartom magam transz emberként, annak minden előnyével és hátrányával együtt”

– modta el Angéla. Táncosként, előadóművészként, énekesként kezdte a karrierjét, most sminkesként dolgozik, filmekben, színházban, tévében szerepel, fellépéseket vállal. Ő így éli meg a láthatóságot: a nyilvánosság előtt dolgozott, és az emberek egész egyszerűen tudják, hogy ő kicsoda.

“Ez mindenképp meghatározza az elmúlt 20 évemet, hogy látszódom, tehát úgy élem az életemet, hogy nem tudom nem vállalni, hogy ki vagyok, és ezt teljesen nyilvánosan teszem”

– mondta Angéla.

A műsorvezető következő kérdése létfontosságú kérdést érintett: hogyan történik a transz emberek “létjogosultságának” elismerése? Mi és hogyan történik ebben a folyamatban? Ivett elmesélte, hogy ez az ő életében húsbavágó kérdés: tranzíciója még friss, kb. 9 hónapja történt. 2019. áprilisában nyújtotta be az elismerési kérelmét a kormányhivatalnak, de azok kb. 2018. májusa óta egyáltalán nem dolgozzák fel a kérelmeket.

“Jogilag tehát van lehetőség nemet változtatni és benyújtani a papírokat, de egyszerűen nem dolgozzák fel”

– panaszolta.

Magyarországon már nem kötelező előfeltétel a kényszer-sterilizáció (!) a transz nem-elismeréshez. Ezen a térképen látható, hogy bizony vannak még olyan európai országok, akik ehhez a feltételhez kötik az elismerést, például Csehország, Szlovákia, Finnország és Lettország.

Az egyik hivatalos magyarázat a folyamatok megállására a friss GDPR-törvény

A törvény szerint az illetékes kormányhivatal nem láthatja a páciens személyes orvosi adatait, így nem is hozhat döntést – patthelyzet. A másik, hogy az EU szerint alapvető emberi jog nemet változtatni, vagyis semmilyen kormányhivatal nem tilthatja meg ezt. Tehát ha van orvosi diagnózis, akkor ott nem lehetne hivatalosan keresztbe tenni. Az EMMI azzal érvel, hogy nem láthatja az adatokat és nem is kell tőle engedély, a KH pedig azzal, hogy neki kell engedély az EMMI-től — tehát a “hivatalos ok” a két szervezet ellentétes álláspontja.

“Magyarországon jelenleg is orvosi igazolásokat kell benyújtani a folyamat előtt: a nemi diszfóriát igazoló papírt, pszichologóiai és pszichiátriai igazolásokat. Még mindig olyan az egész, mint a transzeműség valami mentális betegség lenne, holott nem az. Idén már a mentális betegségeket felsoroló listáról is levették, ahogy a homoszexualitást pl. 1972-ben. Ez azért egy elég jelentős késés”

– mesélte Ivett.

Ami a kormány és a transzok közötti viszonyt illeti, Angéla elmesélte, hogy amikor ő kezdte a saját folyamatát 2002-ben, akkor még nem volt hivatalos engedélyeztetési eljárás:

“Akkor még nem voltak ilyen lehetőségek, és amikor megtörtént a teljes operációm, akkor konkrétan egy minisztériumi osztályvezetővel kiabáltam, hogy ugye nem képzeli, hogy ezek után férfi identitással élem tovább az életemet! Ezután megkaptam a személyazonosság váltást, és a következő években már kialakult egy működő rendszer. Onnantól kezdve már a megfelelő papírokkal már relatív olajozottan ment a folyamat.”

Elmondta azonban azt is, hogy szerinte sajnos pár évvel ezelőtt elindult egy rossz irányba, visszafelé tartó folyamat, amikor ez a már-már civilizáltnak tűnő rendszer “befagyott”, és oda jutottunk, ahol voltunk, mielőtt Angéla elkezdte a tranzíciót.

“Ami sajnos szintén napi tapasztalat, hogy ez a politikai széljárás-változás a napi társadalmi viszonyokban is tükröződik: az én életemben is azt érzem, hogy egy pár éve a munka, a boldogulás és általában minden területen nehezebb lett, mint mondjuk 10 évvel ezelőtt”

– tette hozzá Angéla.

“Úgy tűnik, mintha valami konkrét kampány lenne a transz emberek, sőt, általában a gender ellen, még a hagyományos cisz nemi szerepek körül is látszik a probléma, a kérdések. Nézzetek rám: legutoljára idén februárban azonosítottak tévesen férfiként, tehát fél évvel ezelőtt. És amikor ma bejöttem a Szigetre, meglehetősen rossz élmény ért.

Biztos tudjátok, hogy a belépőjegy kiváltásakor igazolványt kell mutatni a jegypénztárnál és a beléptető kapuban is megjelenik a monitoron a beszkennelt igazolványkép. A beléptetőkapunál pedig megkértek, hogy mutassak rendes igazolványt, mert amit ő lát, azon egy férfi van.

Tehát elő kellett bújnom egy totális idegennek, akivel semmi ilyesmit nem terveztem megosztani. Az életem tele van ilyen hasonló kellemetlenségekkel, és az emberek gyakran elég ellenségesek. Ez tehát a biztonságról is szól. Ilyen például a nevem is: sosem szerettem a korábbi férfi nevemet, ezért az egész életemben egy teljesen gendersemleges becenévem szólíttatam magam. Ezzel tudtam azonosulni és így éreztem magam önazonosként és biztonságban, de amikor elő kell vennem a még férfi igazolványomat, az meglehetősen támadó helyzet a számomra.”

– mesélte Ivett.

mirror talks
Fotó: QUEERLIFE.CO/ Tomi Falcsik

Az átlagemberek számára nem csak a transzok, hanem a nembináris emberek témaköre is elég idegen.

“A nembináris emberek lehetnek egyszerre férfiak és nők, de lehet akár egyik sem, vagy hogy változik, mint például nálam. Ez többnyire a nemi szerepekről és a társadalmi nemekről szól, nem konkrétan arról, hogy az ember fizikailag milyen adottságú: bármilyen testi adottságú embernek lehet bármilyen nemi identitása”

– mesélte Ádám.

“A transzok is különbözőek, sok transz ember egyszerűen nem is megy át a nemi átalakító műtéten. Egyrészt van olyan, hogy erre nincs szükségük vagy nem akarják, önként, vagy mondjuk nincs rá pénzük. Tekintheti magát úgy is nőnek egy transz, hogy teljesen mindegy, mi van a lába között, mert ez csak rá meg a partnerére vonatkozik, senki másnak semmi köze hozzá.”

– tette hozzá Ivett.

A műsorvezető ezután a nemi műtétről kérdezte a beszélgetőtársait. Angéla elmesélte, hogy neki 2002-ben volt a hüvelykialakítása, és ő volt a harmadik ember, akit az a professzor operált:

“Gyakorlatilag ez egy teljes emberkísérlet volt”

– mesélte.

“Azt gondoltam, hogy ha engem a sarki hentes fog operálni, akkor is rendben leszek és boldog leszek. És így is történt: szerintem az elménk meg a lelkünk a legnagyobb regeneráló erőnk, és ha valamit elhatározunk, akkor úgy is fog történni.”

– tette hozzá.

Angéla műtétjét 2002-ben a társadalombiztosítás finanszírozta, nem volt pénze külföldi specialistához menni. Azt akkor neki egy szegedi urológus professzor csinálta, aki először csinált ilyet, szó sem volt orvosi teamről.

“Voltam itt fenn Pesten egy plasztikai sebésznél, aki azt mondta nekem akkor, 2002-ben, hogy megcsinálja nekem a műtétet 3 millió forintért. Nem volt ennyi pénzem, de érdekes, hogy ez a plasztikai sebész 17 év után, ma is ugyanennyiért vállalja a műtétet”

– mesélte Angéla.

Ma már sok lehetőség van itthon és külföldön is átalakító műtétekre.

“Nincs Magyarországon egyetlen olyan specialista, akire ki lehetne jelenteni, hogy ő a százszázalékos megbízható orvos: mindenkinél láttunk jobban és rosszabbul sikerült eseteket is”

– tette hozzá Angéla, Ivett pedig azzal egészítette ki, hogy:

“Sok magyar kliens Szegedre vagy Belgrádba jár a műtétet elvégeztetni. Belgrád drágább, Szegeden pedig van egy minimális TB-támogatás is, azonban mégis a belgrádi csapatban bíznak jobban a páciensek. A legjobb ötlet a műtét előtt, hogy beszélgessenek más transzokkal, kérdezzenek a Transvanilla egyesülettől, hogy megoszthassák egymással a műtétes tapasztalatokat.”

Ezután a transz embereknek feltett durva vagy sértő kérdésekről volt szó.

“Rögtön az első, hogy megvolt-e a műtéted? Ez teljesen mindegy, nem fontos, meg szoktad kérdezni egy cisz embertől is, hogy mi van a lába között? Azt gondolják sokan, hogy a transz folyamattal a szexuális érdeklődés is megváltozik, de ez nem feltétlenül van így. Én például – most kimondom – transz nő vagyok és leszbikus! Tessék, én két betű is vagyok az LMBT-ből!”

– kezdte a választ Ivett. Ádám folytatta:

“Én azt nem szeretem, amikor az emberek az előző nevemet kérdezik. Szerintem ez a legrosszabb, amit egy transztól megkérdezhetnek.” Ivett annyit tett hozzá: “Ezt úgy hívják, hogy a halott név, ez egy jó kifejezés. Én sem szeretem ezt hallani, nekem az a nevem gyakorlatilag halott, és ez az egyetlen kérdés, amire soha nem válaszolok. Ha valahol meg kell mondanom, mondjuk hivatalos okok miatt, akkor sem mondom ki, hanem odaadom az igazolványomat.”

Ivett elmondta azt is, hogy transz aktivistaként természetesen sok kérdéssel szembesül, és (a korábbi nevén kívül) mindre válaszol is. Még akkor is, ha esetleg durva vagy sértő, mert talán benne van az is, hogy a kérdező érdeklődik vagy tudni akar valamit, és ez jó irány. Ekkor el lehet neki mondani azokat a dolgokat is, amiket egy transz ember sértőnek talál.

A transzok médiareprezentációja Angéla szerint nem igazán kifejlett.

“Szerintem a médiában, különösen a magyar médiában a transzok mint bohócok vagy szélsőséges különlegességek vannak megjelenítve.” Ivett hozzátette, hogy a filmekben, sorozatokban gyakran vannak ugyan transz karakterek, de az rendszerint a tranzícióval foglalkozik, nem azzal, hogy egyébként az az ember egy teljesen hétköznapi ember.

“Pozitív példaként az Orange is the New Black sorozatot emelném ki, ahol egy transz színész játszott egy transz karaktert. Továbbmennék: ne legyen már gond az, hogy egy adott karaktert megegyező genderű színész játszik. A láthatóság nagyon fontos, miért ne játszhatna egy transznemű színész egy cisz karaktert?”

– tette fel a kérdést Ivett.

Ivett erre így reagált:

“A transz közösség nagyon kicsi. Gyakran érzik magukat elidegenítve a meleg közösségtől, de ez érthető. Transz leszbikusként nem csak a transzokat, hanem a leszbikusokat érő szart is kapom a nyakamba, épp ezért én épp annyira tartom magam leszbikusnak is, mint transznak. De ennek ellenére értem, miért idegenednek el főleg a hetero transzok, mert hát igen, nem minden leszbikus és meleg rendes és aranyos, és köztük is vannak transzfóbok, ahogy minden társadalmi csoportban vannak.”

Ivett megemlítette azt is, hogy az LMBTQ mozgalomban két olyan ikonikus nő van, akiket mindenképp ismernie kell a közösségnek Marsha P. Johnson és Sylvia Rivera.

Nézői kérdésben felmerült, hogy mi a helyzet a gyerekek trazíciójával. Ivett elmondta, hogy ez rendkívül érzékeny kérdés, és szerinte ez olyan, amibe sem politikusnak és sem hétköznapi embernek beleszólnia nem szabad, ez a tudósok dolga.

“18 éves kora előtt nem biztos, hogy egy ember, egy gyerek képes ilyen döntéseket meghozni. Azonban ha valaki 100% biztos abban, hogy transznemű, akkor a fiatalkori tranzíciójával egy csomó olyan dolgot elkerülhet, amit később semmilyen hormonterápia nem képes már helyrehozni. Azonban akkor is azt mondom, hogy ilyen fiatal korban is maximum hormon blokkolókat szabad maximum adni az alanynak, tehát semmit nem szabad pluszként bevinni a szervezetébe.”

Újabb kérdésre, hogy mit tehetnek a szövetségesek a transz emberekért, Ádám annyit mondott: “Menjetek a Pride-menetre!” Angéla hozzátette: “Mindig szegregált kommunikáció folyik, vannak az LMTB emberek és az ő problémáik és vannak a heterók és az ő életük. Ez rossz és téves felfogás. Akár tudunk róla, akár nem, mindannyiunk környezetében élnek LMBTQ emberek. Innentől kezdve mindannyiunk dolga foglalkozni egymással. Addig, amíg a heterók nagy százaléka nem vesz tudomást az LMBTQ emberekről és nem áll hozzánk megfelelően, addig ez traumatizálja és frusztrálja őket és visszahatóan a társadalom többi részét is.”

Ivett végül így zárta a beszélgetés:

“Beszéljetek! Álljatok ki magatokért és értünk!”

📹 Videók

Kanicsár Ádám András

Ördög Ivett:

Novák Angéla: