tomiofficial
tomiofficial
2019. augusztus 6. 20:13

Nem erről a testrészről szokta a legtöbb fotót kapni manapság az ember

Az I Love Noses projektjének keretein belül szaglószervekből készít a művész alkotásokat, amiket az idei Sziget Fesztiválon meg is lehet tekinteni. Különlegesség, hogy ahelyett, hogy modellekkel dolgozna, inkább a közösségi hálózatokon, valódi emberek valódi orrát — és történeteit — örökíti meg. Mihályi Barbarával beszélgettem.

Mihályi Barbara 2017-ben végzett a Magyar Képzőművészeti Egyetem Intermedia szakán. 2015-ben Tanult Velencében is és azóta is Olaszországban él. Most Budapest és Padova között ingázik.

Rengetegen ismerhetik már fotóblogjáról, a barbara-mihalyi tumblr blogsziról, illetve abban is biztos vagyok, hogy sokan belefutottak már valamelyik kiállításába, amit a közösségi hálózaton ügyesen promótált. Volt már fotókiállítása, foglalkozott már a kivándorlással és külföldön (túl)éléssel, de még vastagbélgyulladását is feldolgozta művészet-terápia keretén belül, Láthatatlan betegségem címmel. Ez volt a diplomamunkája.

Orr

Elsőre nem biztos, hogy könnyű ezt befogadni, így kicsit konkretizálom, hogy egészen pontosan arról van szó, hogy Barbara megrajzolja az orrodat és egy teljesen egyedi módon, a személyedről leválasztva jeleníti azt meg úgy, hogy a személyiséged megmarad. Izgi!

Mihályi Barbara
Mihályi Barbara
Fotó: Mihályi Barbara

QUEERLIFE.CO/: Miért pont orrokat viszel a Szigetre?

Mihályi Barbara: A Sziget idei témája a “Power of Diversity”, így amikor Kovács Kristóf felkért a kiállításra, az első gondolatom természetesen az volt, hogy emberekről készítek portréfotókat.

Aztán rájöttem, hogy az emberi sokféleség miatt egyszerűen nem lenne elegendő helyem a térben.

Az orr maga pedig már nagyon régen foglalkoztat, szeretem, hogy nem létezik két ugyanolyan orr. Szeretem a textúráját, ha ferde, nagy, vagy épp pici és turcsi, a nyereg ívét, a cimpák hullámzását – számomra vizuálisan az orr elképesztően különleges és magával ragadó.

Q/: Régóta fut az I Love Noses, de honnan jött az idea? Hogy jön ez össze a testképtudatossággal, egyáltalán összefügg vele?

M.B.: Egy ideje már foglalkozom a testképpel és a testtudatossággal, önmagunk elfogadásával. A társadalom által kinyilatkoztatott szépségideál fals, a “tökéletes” forma nem létetik ha az emberről beszélünk.

Tökéletes a gömb vagy a fraktál, de az ember nem hibátlan és ez így van rendjén.

M.B.: Ezért szép és egyedi. A testrészeinkhez történetek, élmények tartoznak – így az orrunkhoz is, amiktől az orrunk a MI orrunk. Az egyik beküldött fotón például egy olyan orrot láttam, amin két kis lila folt volt jelen, a tulajdonosa mesélte, hogy gyerekkorában játék közben nekiment a kerítésnek, azóta van rajta, és ez a folt a vidám gyerekkkorára emlékezteti.

Azt hiszem ez a lényege a projektnek, ahogy készítem és beszélgetek az orrok tulajdonosaival, mindenki elmeséli hogyan fogadta el azt, ahogy kinéz, és hogy milyen nagy lépés most ez neki, hogy felvállalja az orrát. Hogy kit hogyan nevetett ki a saját családja az orra mérete miatt. Vagy hogy milyen orrnyereg műtéten esett át betegsége miatt. Ezek mind fontos élmények, traumák, amiket ezen a projekten keresztül is feldolgozhatnak a résztvevők.

Mihályi Barbara
Mihályi Barbara
Fotó: Mihályi Barbara

Q/: A testkép-pozitivitásról az önelfogadás jut eszembe, arról meg az, hogy ez a két dolog összefügg és rendesen átszövi az LMBTQI közösség életét. Ennek kapcsán kérdem, hogy az LMBTQI közösség tagjainak orraival is szívesen foglalkozol-e? Természetesen itt külön kiemelném a transz embereket is, de nem csak rájuk gondolok.

M.B.: Az a jó az orrban, hogy ránézésre, így kontextusa nélkül lehet bárki a tulajdonosa, nem tudjuk a nemét vagy hogy kit szeret, mit gondol, miközben könnyű vele azonosulni, ráismerni a saját képmásunkra.

Amikor két orrot látunk, hogy szeretgetik egymást, nem tudjuk milyen neműek a tulajdonosok, így csak a szeretet maga látszódik.

Természetesen mindenki küldhet fotót, aki szeretne

Én nagyon örülök neki, amikor az LMBTQI közösség valamelyik tagja küld képet az orráról, pláne ha történetet is ír hozzá.

Q/: Oké, hogy várod a fotókat bárkitől Instán, de minden nap újabb és újabb nózikat kapsz? Egyfolytában készülnek a művek?

M.B.: Folyamatosan kapom a képeket különböző szaglószervekről.

Sőt, a Sziget ideje alatt is kikerülnek majd újabb és újabb orrok.

Igyekszem is rajzolni őket, remélem kifér majd mindegyik a falra! Ha nem is, akkor az oldalomon tuti fent lesz és online mindenki megkapja a maga orrát! 😄

Q/: Híressegek (mondhatnám celebek vagy influencerek) orraival tudatosan nem foglalkozol?

M.B.: Elsősorban mások által küldött orrokat rajzolok, hiszen mint írtam, a személyes kontaktus és maga a felvállalás, megosztás fontos része a projektnek. De nem tudtam kihagyni, Willem Dafoe orrát pl. meg kellett örökítenem! 😀

Q/: Hol lehet megtekinteni ezeket a beszédes orrokat?
M.B.: A Sziget Fesztiválon az ARTZONE-ban, a TELEP sátrában. Azért azt kiemelném, hogy a kiállítás nem szavakkal akar “beszélni” a nézőhöz. Az orrok így önmagukban abszurdak, a vidám, színes háttereivel pedig megnevetteti a nézőt. És ez nekem már önmagában siker.

 

Art Zone feliratú, nyíl alakú útjelző tábla
A nyíl jelzi az irányt!
Fotó: QUEERLIFE.CO/ Tomi Falcsik

 

Mihályi Barbara kiállítását keressétek az ARTZONE-ban a Szigeten. Küldjetek neki képet magatokról és csodáljátok meg az elkészült orraitokat.

Címlapkép: Mihályi Barbara


Lájkolj minket
facebookon!

Lájkolj minket facebookon.