Ingyenes Revolut-Kártya - hirdetés
Ingyenes Revolut-Kártya - hirdetés
▲ hirdetés

Ezek pörögnek még


tomiofficial
tomiofficial
2019. július 16. 06:36

Meleg matematikus szerepel majd az új bankjegyen

Mindenki nyugodjon le a francba, természetesen nem Magyarországról van szó. Amíg nálunk a Fidesz első számú párttagkönyvének tulajdonosa közjogi méltósággéként pedofilozza a buzikat, az ötös számú párttagkönyv tulajdonosa pedig két lovagkereszt átvetele között büszkén vállalja korlátoltságát, és egy ország előtt örvend annak, hogy mekkora homofób, addig az Egyesült Királyságban eldőlt, hogy Alan Turing lesz az ötven fontoson.

Ráadásul először készül az ötven fontos bankjegy műanyagból (polimer). A polimer alapú bankjegyek strapabíróbbak, vízállók, és a hamisítani is nehezebb, mint a hagyományos bankjegyeket.  2021-től találkozhatunk először majd az új £50 bankjeggyel, amin már Alan Turing képe szerepel.

50 fontos Alan Turing
Az új 50 fontos koncepciója Alan Turinggal. A Bank of England képe.

Turingról nem sok kép maradt fenn egyébként. A bankjegy alapját a National Portrait Gallery kollekciójából az 1951-es Elliot & Fry portré adja. 

Alan Turing
Alan Turing | Fotó: Elliott & Fry / National Portrait Gallery

A Bank of England egyébként nyíltan beszél Alan Turing homoszexualitásáról és arról is, hogy milyen kegyetlenül kínozták meg őt.

Ismerjük meg LMBTQ hőseinket sorozatunk előző epizódja után egy újabb személyt ismertetünk meg veletek.

De kicsoda Alan Turing?

Alan Mathison Turing egy brit matematikus volt. Kitűnő tehetségét jelzi, hogy egészen fiatalon, 16 éves korában már Albert Einstein munkásságával foglalkozott. Sokan szeretik felhozni a városi legendát, miszerint Einstein megbukott, ez viszont egyszerűen nem igaz. Az viszont igen, hogy Turing megbukott az érettségin, nem is egy alkalommal. Na persze nem a reál tárgyakból. Turingot egészen egyszerűen a humán tárgyak nem érdekelték. Ennek ellenére azért a University of Cambridge meglátta benne a zsenit, fel is vették.

Nem csak a matematika, de a számítógép-tudomány területén is élen járt. Már akkor a mesterséges intelligencia foglalkoztatta, amikor még számítógépek sem nagyon léteztek. A Turing-teszt koncepciója is róla lett elnevezve.

A Turing-teszt arra szolgál, hogy megállapítsa egy gépezetről, hogy az képes-e olyan válaszokat adni, mint egy valódi ember. A teszt nagyon érdekes: A bíráló személy egy kijelző és billentyűzet elé ülve kérdéseket tesz fel két tesztalanynak. A tesztalanyok egyike gép, a másik ember. Mind a két tesztalany arról próbálja meg a bírálót meggyőzni, hogy ők valódi, gondolkodó emberek. Ha a bíráló öt percnyi faggatás után sem tudja egyértelműen megállapítani, hogy a két alany közül melyik a gép, akkor a gép sikerrel teljesítette a tesztet. Turing azt feltételezte, hogy 2000-re egy gép már simán átmegy egy ilyen teszten, de még 19 évvel később sem tudott senki olyan mesterséges intelligenciával előállni, ami valóban sikerrel teljesítene.

A második világháborúban a nácik által használt titkosítás feltörésében is óriási szerepe volt.

A második világháború idejében rejtjelező távírókkal kommunikált számos hadsereg, köztük a nácik is. Ilyen volt például az Enigma és Hal rejtjelező távíró is, amelyek titkosítását sikeresen fejtette meg Turing és csapata, miután 1939-ben a brit titkosszolgálathoz, a Bletchley Parkba került. Részt vett még a lengyel “Bomba” gép továbbfejlesztésében is. Ez a gép elektromechanikus úton (tehát brrr-csitt-csatt, fogaskerekek meg kattogó biszbaszok segítségével) fejtette vissza az aznapi Enigma üzenetek kulcsát.

enigma
Enigma | Fotó: Bundesarchiv, Bild 183-2007-0705-502 / Walther

A nácik titkosított üzeneteihez naponta egy új kulcs tartozott, ezeket éjfélkor cserélték. A kulcs ismeretében villámgyorsan el lehetett olvasni az üzeneteket, annak hiányában viszont csak krix-kraxokat láthattunk.

elfogott enigma üzenet
Egy tipikus Enigma üzenet, amelyet a Bletchley Parkban fejtettek meg. | Fotó: Dr. David Hamer

Egy ilyen kulcsot emberi erővel visszafejteni olyan sokáig tartana, hogy mire megtalálná egy profi kódfejtő, addigra az üzenetnek már rég nem lenne aktualitása (például egy aznapi támadás terve vagy esetleg egy tengeralattjáró aktuális pozíciója).

A gép segítségével 3-6 órával az éjféli kódváltás után már el lehetett olvasni a nácik titkos üzeneteit.

Alan Turing hihetetlenül nagy hatással volt a második világháború kimenetelére. A brit titkosszolgálat egykori hivatalos történésze, Sir Harry Hinsley szerint Alan Turing munkája két évvel rövidítette le a második világháborút Európában.

Turing egyébként sportolni is szeretett, amatőr maratonozó volt, imádott futni. A 48-as olimpiai csapatba megpróbált bekerülni, de egy sérülés sajnos hátráltatta. Mindezek ellenére is csak 11 perccel maradt el eredménye az ezüstérmes Thomas Richards-étól.

Mai fejjel feltételezhetnénk, hogy egy ilyen géniusz köztiszteletben áll és a háború után is két kézzel kapnának utána az összes titkosszolgálatok az akkori világban.

A valóság azonban sokkal kiábrándítóbb, sőt, nemhogy kapkodtak utána, hanem kegyetlen, embertelen módszerekkel kergették a halálába.

Kegyetlenség

Az Egyesült Királyságban az ötvenes években betegségnek tartották és büntették a homoszexualitást. 1952 januárjában, amikor Turing 39 éves volt, összejött egy 19 éves férfival, Arnold Murray-vel. Egy hónap sem telt el, Turing házába betörtek, Murray pedig beismerte, hogy a betörővel kapcsolatban állt.

Turing rögtön be is jelentette a rendőrségnek a betörést, azonban a nyomozás során — szürpríz — inkább arra koncentráltak a rend őrei, hogy Turing mijét dugta Murray micsodájába, így mindkettejüket elítélték.

Turing 1952-es ítélete
Turing 1952-es ítélete

Természetesen Turing nem volt ostoba, első alkalommal árnyalta egy kissé a történetet, hogy ne derüljön ki, hogy közte és Murray között milyen viszony volt valójában. A rendőrök azonban sejtették, hogy nem hétköznapi barátokról van szó, így pár nappal később a rendőrség újra kikérdezte Turingot, aki másodszor már nem tudta hitelesen ugyanazt a sztorit előadani.

Mivel a hatóságok félrevezetését büntették már akkor is, a hatóság sarokba szorította Turingot, aki  jobbnak látta, ha inkább írásba adja, hosszasan taglalva, hogy milyen viszont, miféle szexuális aktusok voltak közte és Murray között. Ez alapján vádolták meg őt és Murrayt súlyos közszeméremsértéssel (gross indecency).

Turing választhatott a börtön és a kémiai kasztráció között.

Az utóbbi mellett döntött. Ez a különösen kegyetlen “terápia” azt jelentette, hogy dietil-sztilbesztrol injekciókkal (DES), azaz mesterséges ösztrogénnel “kezelték”, valójában kínozták Turingot.

Ennek az egy évig tartó kínzásnak a hatására Turing impotens lett és megnövekedtek a mellei.

Az ítélet után a titkosszolgálat is elbocsátotta állásából. Murray-t feltételes szabadlábra helyezték.

Turing 1954-ben, 41 évesen halt meg. Házvezetője talált rá. A halál okaként ciánmérgezést állapítottak meg. A holtteste mellett egy félig megevett almát találtak, azonban nem vizsgálták, hogy az tartalmazott-e ciánt. Azt lehetett tudni, hogy Turing egyik kedvenc meséje a Hófehérke volt.

Egyes konteók szerint saját titkosszolgálata ölte meg Turingot, mivel reális veszélynek tartották, hogy a kommunisták — homoszexualitását kihasználva — beszervezik Turingot. Erre azonban nincsenek bizonyítékok.

Turing munkássága a hetvenes évekig titkosítva volt, addig senki sem tudhatott arról, hogy mennyit köszönhetett neki hazája és annak szövetségesei. 2009-ben Gordon Brown miniszterelnök a mindenkori brit kormány nevében elítélte és bocsánatot kért azért a kegyetlenségért, amit Alan Turingnak okoztak. 2013 december 24-én posztumusz királyi mentesítési kegyelmet kapott az 1952-es súlyos közszeméremsértésértési ítélet alól.

Amikor pár korlátolt, náci shenkiházy azt sérelmezi, hogy mégis miért megyünk ki az utcára évente egyszer pár szivárványos zászlót lengetni, akkor jusson eszünkbe az a kegyetlenség, amit Turinggal tettek, és az, hogy az egyenlő jogokért meg kell küzednünk. Máskülönben könnyen azzal találhatjuk szemben magunkat, hogy elmegyünk bejelentést tenni betörés miatt, csak aztán minket visznek börtönbe.

Jó, ha az is eszünkbe jut, hogy ugyanez a pár ostoba, bigott ember a kisebbség, akiket amúgy a nácik (akiket ők oly’ lelkesen éltetnek) ugyanúgy belelőttek volna a Dunába, mint bárki mást, ha nincs Alan Turing, a zseni, aki amúgy meleg volt.