tomiofficial
tomiofficial
2019. augusztus 19. 06:22

Túl meleg a kultúra? Az idei utolsó Mirror Talks

A Mirror Talks beszélgetések közül az utolsó — a kiírás szerint — arra a kérdésre kereste a választ, hogy túl meleg-e a kultúra. Aztán végül mindent is megállapítottak a résztvevők.

A beszélgetés résztvevői:

  • Csalár Bence art director fashion zsurnaliszta
  • Steiner Kristóf celeb, vegánfoodie, utazóblogger, tévés, stb.
  • Waliduda Dániel, aki a Humen munkatársa, meg az IBM evangelistája

A műsorvezető, ahogy eddig is, Kanicsár Ádám volt.

Mirror Talks
Fotó: QUEERLIFE.CO/ Tomi Falcsik

A kiírás szerint még lett volna további három résztvevő. Kász Attila, Pusztai Olivér és Szekeres Dóra. Közülük ketten vagy egy valaki vagy mindenki egészségügyi okok miatt nem tudott megjelenni a beszélgetésen. Ezt a műsorvezető nem közölte egyértelműen, de hát a lényeg, hogy hat fő helyett sajnos csak hárman beszélgettek Kanicsár Ádámmal.

Rózsaszín fillérek

A pink washing volt az első téma. Rögtön egy hatalmas felütéssel indított a moderátor, aki egy kisebb reklámot rögtönzött az egyik fast fashion cég kollekciójának, mikor bemutatta ruházatát. Ezek után tette fel a kérdést, hogy most végülis kihasználják-e az LMBTQ embereket ezek a cégek, vagy segítik-e az ügyüket.

Csalár Bence szerint mindkettő igaz. Felhozta példának a Coca Cola-t. De a másik oldalról is beszélni kell, hiszen ez marketing, amivel el akarnak adni termékeket.

A műsorvezető ismét felhozta a fast fashion céget, mint példát — amit most már nevesítenem kell: a H&M-ről beszélnek — szerinte a pride kollekciójukkal segítik a LMBTQ embereket, hiszen ha például eladnak egy pólót, a bevétel felét egy szervezetnek adják.

Mirror Talks
Fotó: QUEERLIFE.CO/ Tomi Falcsik

Szerkesztőségi jegyzetünk: Ez egyébként ebben a formában egyáltalán nem igaz, hiszen az ENSZ Free & Equal kampányát támogatják a kollekcióból befolyt összegek mindösszesen 10 százalékával.

Minden esetre Kanicsár feltette a kérdést, hogy most szeretni kell-e ezeket a márkákat vagy sem.

Steiner Kristóf vette magához a szót. Azzal indított, hogy tizenegy évig élt Izraelben, ahol a pink washing egy nagyon is létező és mindennapos dolog.

“A Tel Aviv Pride az egyik legnagyobb pride fesztivál a világon, rengeteg embert vonz be. Izraelben gyakori, hogy a melegek jogairól beszélve próbálnak meg politikai ügyeket elsimítani — mint például a palesztin szomszédaink helyezete. Én azt mondom, ez a kettő nem mond egymásnak ellent.”

Hozzátette még Steiner, hogy sajnos mindig lesznek közös problémák, amin dolgozni kell. Szerinte rengeteg pozitív dolgot is tud tenni egy vállalat, amikor társadalmi kérdések vagy LMBTQ ügyek mellett kampányol. Azt is elmondta, hogy mindig lesznek emberek, akik ezeket a cégeket azzal vádolják, hogy csak a pénz miatt állnak ezek az ügyek mögé.

Szerinte ez ellen felszólalni olyan, mintha azzal lenne valakinek baja, hogy a víz nedves.

A műsorvezető visszatérítette a szót a Coca Cola kampányára, kiemelve, hogy a Szigeten lehet szivárványos palackba zárt üdítőt venni. Azt egyébként nem tette hozzá, hogy csak a Szigeten és azt sem, hogy idő közben a cég kicserélte a korábban azonos nemű párokat ábrázoló plakátokat — persze csak a Szigeten kívül.

Waliduda Dániel elég zavarosan kezdett beszélni arról, hogy az online média egyes sarkaiban páran felháborodtak. Megkérdőjelezné a felháborodott tömeg méretét, szerinte a média állandóan felhoz (*felfúj?) témákat, dolgokat, eseményeket.

*
Nem tudtuk dekódolni sajnos, hogy mire gondolt Waliduda. Lehet arra, hogy felfújja a média a dolgokat, de lehet arra, hogy a média felhozta ezt, mint témát — valami más helyett. Ideteszem egy részletét annak, amit rögzítettünk az eseményen, a helyes megfejtők pedig egy ingyenes QUEERLIFE.CO/ előfizetést nyerhetnek.

Elmondta még Waliduda, hogy a napokban radikális szélsőjobboldaliak blokád alá vették az üdítőgyár palackozóüzemét, de talán, ha 15-20 ember lehetett a helyszínen. Nem gondolja, hogy valójában sokan háborodtak volna fel a kampány miatt.

Steiner Kristóf látta a tüntetést, ezzel kapcsolatban elmondta még azt, hogy a tüntetők egy transzparenst is vittek magukkal, amire a pedofilia szót írták a Coca Cola színeivel és betűtípusával, illetve azt, hogy mi lesz a következő, kérdőjelet téve a love is love hashtag után. Steiner a tüntetés kapcsán a szervező párt facebook oldalán a következőt kommentálta:

Srácok, én tényleg úgy gondolom, ha szeretnétek, hogy az emberek ne keverjék össze a nácizmust a nacionalizmussal, akkor ti se keverjétek össze a homoszexualitást pedofiliával.

Elmondása alapján vagy harmincan lájkolták is a kommentjét. Ebből arra következtet, hogy van módja annak, hogy az ilyen fajsúlyos társadalmi nézeteltéréseket megvitassuk egymással.

Csalár Bence még az előző, fast fashion ruhakollekció témára visszatérve emelte ki a következőt:

“Amikor a fast fashion márkákról beszélünk, senki sem beszél azokról a 14 éves kislányokról, akik 20 centért varrják Bangladesben ezeket a ruhákat.”

Hozzátette még, hogy bár jól néznek ki és akár támogathatják is az LMBTQ közösséget ezek a ruhakollekciók, de fontos tisztában lennünk a dolgok igazi hátterével.

A műsorvezető ekkor megjegyezte, hogy ezek után számára kicsit kellemetlen lett a ruházat, amit visel, Steiner Kristóf kelt a védelmére:

“Egyetértek veled, és szerintem is nagyon fontos beszélni erről. Azok az emberek nem kellene, hogy ilyen körülmények között dolgozzanak. Minden fast fashion cég… a kávétermesztők, minden egyes csokoládé márka… avokádó, quinoa.. mindennek fair tradenek kellene lennie. De ez egy folyamat. Nem rég írtam egy cikkben, hogy egyetlen dolgot bojkottálok: a bojkottot.”

 

— mondta Steiner.

Kiemelte még, hogy ha hátat fordít valaminek és azt mondja, hogy ő annak nem része, attól még nem fog változást elérni. Szerinte akkor tudunk változást elérni, ha folyamatos a párbeszéd ezekről a körülményekről és jogegyenlőtlenségekről és tudatosak maradunk.

Mirror Talks
Fotó: QUEERLIFE.CO/ Tomi Falcsik

Egy kérdező a nézők közül az iránt érdeklődött, hogy a bojkottokra volt-e reakció az LMBTQ közösségből.

Waliduda elmondta, hogy volt egy felvonulás, amelyen nem csak az LMBTQ emberek mellett, hanem a fogyatékossággal élőkért is kiálltak, mivel a napokban őket is rossz színben tüntették fel kormányzati propagandalapok.

Ezek után témát váltott a műsorvezető, az új téma az lett, hogy mit tesznek a cégek az LMBTQ emberekért.

Ekkor egy olyan szintű employer branding kampányba kezdett Waliduda Dániel, hogy médiaajánlatunkat tudnám csak szíves figyelmébe ajánlani az érintett cégnek.

LOL 😂 Elnézést, nekünk tényleg semmi bajunk a céggel, de hát olyan bénácskára és corporate-re sikerült ez az egész, hogy mindenki jobban járt volna, ha elő sem kerül a téma. Később még párszor beleszaladtunk hasonlóba, így azokat is kihagytam az írásból.

Szerencsére hamar akadt aztán egy új kérdező, egy magyar fiú. Rögtön tisztázta, hogy ő liberális és teljesen az LMBTQ közösség mellett áll. Önkínzási jelleggel konzervatívokat néz online, akik azzal szoktak előállni, hogy az LMBTQ témájú reklámok egyszerűen a szexualitásról szólnak. Ezzel kapcsolatban kérte ki a többiek véleményét.

Steiner Kristóf szerint minden a szexualitásról szól.

Amikor egy reklámban a nő kéjesen eszi a jégkrémet, amikor egy nő a kiwi-vanilia tusfürdővel kényezteti magát — ezek mind-mind az érzékeinkre akarnak hatni és egy szintig szexuálisak is. Azt is hozzátette, hogy bár szexuálisak is ezek a reklámok, de szerinte természetesek is, hiszen — remélhetőleg — mindannyian szexelünk, eléggé megjátszós vagy fura lenne, ha egy tusfürdőreklámban nem meztelenül zuhanyozna valaki, vagy ha két szerelmes ember között nem lenne amúgy szex. 

Mirror Talks
Fotó: QUEERLIFE.CO/ Tomi Falcsik

“A szex elad. A nyolcadik kerület lepukkant kocsmái előtt olyan plakátokat látni, amin ruhátlan lányok csöcseit csupán egy korsó sör takarja ki. Nem látom, hogy ezek előtt tüntetne bárki is. Amíg heteró szexről van szó, addig a szexualitással senkinek nincs baja a reklámokban. El kellene fogadnunk, hogy vannak homoszexuálisok is és hogy nekünk is van vásárlóerőnk.”

— mondta Steiner, aki szerint a reklámokban ábrázolt szerelem és szexualitásnál nem számít, hogy az egyébként hetero vagy homoszexuális.

Négy fal

Érkezett egy másik kérdés a közönségből: mit gondolnak a pódiumon arról az ellentmondásról, amikor valaki azt mondja, hogy elfogadja a másságot, de azért mégis inkább a négy fal között csinálják.

Nimrod Dagan, Steiner Kristóf férje a közönségből elkérte a mikrofont. Egy történetet oszott meg velünk.

Pár napja egy három-négy fős, tizenévesekből álló csapat gyerek ment el előtte, akik leköcsögözték és eléköptek.

Elmondása alapján semmi kihívó öltözetet nem viselt.

Nem hiszem, hogy oké lenne azt mondani, hogy légy csak önmagad, de otthon a négy fal között.

Egy másik kérdező érdeklődött, hogy mi a pódium véleménye a Straight Pride-ról. Erre a válasz tulajdonképpen azt volt, hogy az év 365 napja heteró pride, így semmi értelme nincs az egésznek, főleg, hogy a “gay” pride arról szól, hogy nincsenek egyenlő jogai az LMBTQ embereknek, ennek ellenére nem csak a közösség tagjait, hanem a heterókat is szeretettel fogadják, hiszen pontosan azonos jogokért küzdenek. Mindenki számára.

Mirror Talks
Fotó: QUEERLIFE.CO/ Tomi Falcsik
55 perccel a beszélgetés kezdete után

Rengeteg dologról volt szó eddig, de hogy valójában túl meleg-e a kultúra, az most jött fel először konkrét kérdésként.

Steiner Kristóf szerint egyáltalán nem túl meleg a popkultúra. Ahogy nincs olyan sem, minthogy valami túl heteró, úgy olyan sem lehet, hogy valami túl meleg. Példákat hozott még a popzene világából, hogy mindig bizonyos korszakok váltották egymást, ezek elmondása alapján “folyamatok”. A végén feltette a kérdést, hogy a Spice Girls girlpower mozgalma túl sok lett-e volna, amit rögtön meg is válaszolt: “A francokat!”. Majd arra invitálta a közönséget, hogy az esti Madonna-partyra menjenek el és nézzék meg a saját szemükkel, hogy a popkultúra túl meleg-e.

Mirror Talks
Fotó: QUEERLIFE.CO/ Tomi Falcsik

Csalár Bence egyet értett Steiner Kristóffal. Totemállatát hozza fel példaként: Billy Portert. Billy Porter egy amerikai előadóművész, aki a Met és Oscar gálákra való megjelenése után sokáig szerepelt a bulvárlapok hasábjain extravagáns megjelenése miatt. Csalár azt hangsúlyozta, hogy Porter a divatra mint művészetre tekint, és, hogy ennek megfelelően nem feledkezhetünk meg arról, hogy az önkifejezés egyik formája is.

Ezek után még felszólalt a közönségből egy egyiptomi néző.

“Az én kultúrám, sok mással együtt túl heteró. 2011-ben volt egy forradalmunk, hát mit tudom én, hogy így megvan-e az Arab Tavasz.. hát valahol máshol történt a világban na.”

Kiemelte, hogy rengeteg barátja vesztette életét a forradalomban, sokan a látásukat vesztették el, és túl sokan vannak még mindig börtönben.

Elmondta, hogy a hatóságok ma, akár hónapokon át is fake accountokkal vadásznak randiappokon meleg srácokra.

Akiket aztán vagy összevernek vagy megzsarolnak, hogy adjon ki legalább tíz másik meleg srácot. Rengeteg dologról beszélt még, amiből kérésére nem emelek ki többet. Saját biztonságát félti.

“Hogy túl meleg-e a kúltúrám? Nem. Egyáltalán nem. Ti itt kivételes helyzetben lévő emberek vagytok. Megengedhetitek magatoknak, hogy kifejezzétek önmagatokat, hogy önmagatok legyetek. Legyetek erre büszkék. Ez csodálatos.”

Ezzel zárult az utolsó, talán legerősebb Mirror Talks a Szigeten.


Lájkolj minket
facebookon!

Lájkolj minket facebookon.